HONNAN ERED „ISTEN”?
Na, ez egy elég felfoghatatlan kérdés, de megpróbálok logikus magyarázattal válaszolni.
Az „Istent” maga az ember hozta létre, azért, hogy az ismeretlen dolgot hozzá rendelje valamihez. Az viszont, hogy van felettünk valamilyen irányítás, az valóságos. Gondoljunk először a fizikai törvényekre, amiket nem mi határoztunk meg. Se megváltoztatni, de még csak befolyásolni sem tudjuk. Ezeknek a fizikai törvényeknek köszönhető az élet is. Azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy anyag nélkül a fizikai törvények értelmetlenek lennének. Sőt, anyag nélkül energia sem létezne, ami fordítva is igaz, energia nélkül anyag sem létezne.
Már ez a rész is felfoghatatlan az ember számára, és akkor ott vannak a vallások, akik szerint Isten még ezen felül van. Logika szerint elképzelhető egy másik felfoghatatlan tényező, hogy az anyagi világon kívül létezhet másmilyen dimenzió is, (Kardashev skála), de ez már csak feltételezés. Az anyagi világon belül is vannak feltételezések, mint például a több dimenzió, vagy a párhuzamos világok egy időben.
Láthatjuk, hogy rengeteg olyan dolog van, ami összezavarhatja az embert, illetve félrevezetheti. A vallások erre egyszerűen kijelentik, hogy a félrevezető Sátán.
Most akkor létezik „Isten”, vagy nem?
Ha a tényeket nézzük, ami felfogható, akkor nem létezik. Ami viszont felfoghatatlan, arra meg az a válasz, hogy nem tudom felfogni. A Szentírás is erre figyelmeztet: „Meglássátok, hogy senki ne legyen, a ki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való:” (Kolosszé 2:8)
A vers szerint azt mondja, hogy spekuláció (bölcselkedés és üres csalás) által, akár rendeleteket is hozhatnak, amit, hogy az ember agyába belevéssék, még tanítanak is.
A Biblia szerint
Igen, és meggyőzően szeretné bizonyítani azt, hogy Isten létezik. Ehhez viszont szükség van arra, hogy fejlesszük ki az istenhitet, de egyben a tapasztalati tényeket hagyjuk figyelmen kívül, „Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.” (Róma 12:1;) mint kedves áldozat.
Nézzünk meg néhány Biblián alapuló érvet: „Mert minden háznak van építője, a ki pedig mindent elkészített, az Isten az”. (Zsidókhoz írt levél 3:4;) Itt arra irányítja a figyelmet, hogy a világegyetem tervezettség útján jött létre, csak hogy ez lehetetlen, mert a tervezéshez minimum önálló gondolkodó képességre van szükség. Az pedig magától nem jöhet létre, információs tapasztalatra van szükség. A gondolkodó képesség nem előzheti meg az egyszerű dolgokat, a magas intelligencia pedig nem előzheti meg a gondolkodó képességet.
A fizikai szükségleteiken kívül, az embereknek az élet értelmét és célját is meg kell határozniuk, de ehhez nagyon sok információra (ismeretre) van szükség. „Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.” (Máté 5:3; ). Bár a Biblia azt írja lelki szegénység, ami nem tudatlanságot jelent, hanem a megvezetett gondolkodás szükségtelenségét. De a helyes szellemi szükséglet, a megfelelő ismeret, és annak követése valóban jólétet biztosíthat az ember számára, ami a Máté 4:4-ben így van megfogalmazva: „Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, a mely Istennek szájából származik.” vagyis szükség van a Biblia ismeretére is, mert a fizikai ismereten kívül a (lelki) szellemi ismeretre szükségünk van.
Nézzünk egy olyan bibliai történetet, amit a vallások igaznak állítanak, hogy az valóban megtörtént. Ez pedig nem más, mint a vízözön.
Egy könyvből ezt olvassuk: „a Mózes első könyve szerint a víz ellepett „minden magas hegyet”. Akkor hol van most ez a víztömeg? Nyilvánvalóan itt a földön. Úgy tartják, hogy volt idő, amikor az óceánok kisebbek voltak, a kontinensek pedig nagyobbak, mint most. Ezt tanúsítják azok a folyómedrek is, amelyek messze benyúlnak az óceánok alá. Az is figyelemre méltó, hogy a tudósok szerint a hegyek korábban sokkal kisebbek voltak, sőt néhány hegy a tenger alól emelkedett ki. A jelenlegi viszonyokról azt mondják, hogy „az óceánokban lévő víz térfogata tízszer akkora, mint a tengerszint feletti szárazföldé. Ha a szárazföldet egyenlő mértékben elegyengetnénk, akkor a víz mintegy 2,5 kilométer magasan beborítaná a földet” (National Geographic. 1945. január. 105. o.). Tehát az után, hogy a víz lehullott az égből, de még azelőtt, hogy kiemelkedtek volna a hegyek, lesüllyedt volna a tengerfenék, és kialakultak volna a sarki jégsapkák, elég víz volt ahhoz, hogy ellepjen „minden magas hegyet”, ahogyan az ihletett beszámoló írja.”„Azután a vizek felette igen nagy erõt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának”. (1Mó 7:19)
Azért nem nevezem meg a könyv címét, mert ha kimásolsz egy részletet, és bemásolod a Google-ba, akkor az kiírja, honnan származik az idézet. Én nem szeretnék megnevezni semmilyen vallást, vagy szervezetet, de ezzel a módszerrel bármit megtalálhatsz. A Google nagyon jól ki van találva.
Mint ahogy Mózes sem volt tisztában a geológiával, úgy tűnik az előbbi idézettel is így van. Ha a vízözönkor még nem ilyen elrendezésű volt a Föld, akkor a Biblia sem pontos.
Nézzük, mit mond a Biblia az özönvíz előtti időkről.
Az 1 Mózes 2:10-14-ben ezt olvassuk: „Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik, és négy főágra szakad vala. Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem. És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő. A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét. És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában folyik. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes.” Ezek a folyók nem létezhettek az özönvíz előtt, mert azok a hegyek az özönvíz után jöttek létre, ahonnan erednek.
Mivel a Biblia is az özönvíz után íródott, nem lehet „Isten” ihletése által, mert ha elfogadjuk a teremtést, akkor a teremtő, aki a legnagyobb intelligenciával rendelkezik, nem tévedhet ekkorát, hogy hamis ihletést sugallna a prófétának.
Többször érvelnek a Bibliaismerők azzal, hogy a Szentírás igazságát bizonyítja az is, hogy a Jób könyvében a Föld helyzetét már úgy határozza meg, hogy a semmibe függ.
Az igazság viszont az, hogy az egyiptomiak már Krisztus előtt az I. évezredtől, vagy már lehet, hogy előbb is ismerték. Például: Az ókori Egyiptomban már elég komoly csillagászati műszereket alkalmaztak, ami számunkra is figyelemre méltó. Ilyeneket használtak, mint a nap- és vízóra, már volt szögmérőjük is. Az építkezéseknél alkalmazták a függőónt, amivel a földfelszínre merőleges (függőleges) irány meghatározták. Az egyik legfontosabb eszközük volt a függőlegesen földbe szúrt pálca, amivel az észak-déli irányt tudták kijelölni, a neve: gnómon (árnyékvető pálca). Ezt használták napórának is. Az égitesteket már az ókorban is gömb alakúnak tekintették, vagy a Földet Kr. e. I. évezredtől szabadon levő gömbnek írták le. Az egyiptomi csillagászok a Merkúr és a Vénusz bolygókról már úgy beszéltek, mint Nap körül keringő égitestek.
Láthatjuk, elméletileg, amikor a Biblia íródott az ember már komoly ismeretekkel rendelkezett, amit a középkor elég csúnyán lerombolt. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen korunkban is erősen felütötte a fejét a misztikum és a spiritizmus. A bibliai próféciák is csak jóslatok, amit az emberi történelem következményeiből lehetett következtetni, ill. valószínűsíteni. Az is egy jóslat, hogy ha az ember így folytatja, akkor valószínű, hogy kipusztítja önmagát.
